A szakszervezet

Üdvözlöm! Székely Tamás vagyok, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége elnöke, és 2012 decembere óta egyben az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke. Ebben a blogban a munkavállalói érdekképviselet hétköznapjaival, a szakszervezet életével foglalkozom. Reményeim szerint nem csupán a tagjaink, de a szélesebb közvélemény számára is fontos, érdekes információkat oszthatok meg az olvasókkal. www.vdsz.hu

Lájk!

Friss topikok

Közösség, szolidaritás: Európa szociális dimenziója

2015.10.11. 01:00 Székely Tamás (VDSZ)

A napokban zajlott az Európai Szakszervezeti Szövetség 13. Kongresszusa, ahol a magyar szakszervezeti mozgalom is legfelsőbb szinten képviselteti magát. A szakszervezetek számára különösen fontosak a nemzetközi kapcsolatok; a magyar szakszervezeti mozgalom nem maradhat elszigeteltségben. A mozgalmunkat ért kihívások gyakran hasonlóak a különböző országokban – ezért tanulhatunk sokat abból, máshol hogyan igyekeznek kezelni a minket is érő kihívásokat.

p1090256.JPG

 

A globalizáció már annyira természetessé vált, hogy az utóbbi évtizedben nem is teszünk külön említést róla. Gyakran megfeledkezik arról a hazai közvélemény döntő része, hogy a szakszervezetek nemzetközi kapcsolatkeresése és szerveződése mintegy fél évszázaddal megelőzte az Európai Unió, de még az ENSZ létrejöttét is. Ahogyan a múltban, úgy a jövőben is fontos feladat hárul ezekre a nemzetközi szakszervezeti kezdeményezésekre az európai és globális szociális konfliktusok enyhítése kapcsán.

 

A kelet-európai demokratikus rendszerváltozások után, felgyorsult a globalizációs folyamat, az államok és multinacionális cégek egymástól való függése. Ebben a tekintetben új feladat hárult a nemzetközi szakszervezeti mozgalomra. A globalizációs folyamatban ugyanis helyzeti előnnyel rendelkeznek a munkáltatók és szervezeteik. Az egyes államok kormányai még Európában is - és azon belül főleg térségünkben -  az olcsó munkaerővel, a munkavállalót és az érdekvédelmi szervezetek védő szabályozások fellazításával kívánnak versenyezni. Ebben a helyzetben a kormányok és végső soron a munkavállalók ki vannak szolgáltatva a befektetőknek. A multinacionális cégek korában tehát a nemzetközi szakszervezeti együttműködések sokat tehetnek azért, hogy csökkenjen ez a kiszolgáltatottság. Mind az országos és ágazati, mind az egyes multinacionális cégeken belül is szükség lehet a dolgozói és szakszervezeti egyeztetésekre. Utóbbi esetben a munkahelyi érdekvédők partnerei lehetnek a menedzsmentnek is a cég nemzetközi stratégiájának kidolgozásában. Az egyes országok dolgozói azonban szembe is kerülhetnek egymással még ugyanazon cégen belül is, hiszen a munkahelyteremtés ára gyakran a leépítés egy másik országban. Ezen oknál fogva a nemzetközi találkozók célja a konkrét javaslatok és stratégiák megtárgyalásán túl annak a bizalmi légkörnek a megteremtése, ami elengedhetetlen feltétele a szakszervezeti mozgalomra annyira jellemző kölcsönös szolidaritásnak.

 

Bár a munkahelyi érdekvédelem elsősorban az üzem területén belüli viszonyokra vonatkozik, a szakszervezetek nem csak a munkaügyi kapcsolatokkal vagy gazdaságpolitikai területekkel foglakoznak. A szakszervezeti mozgalom alapértékeivel - mint a diszkrimináció tilalma és a szolidaritás  - áll szoros összefüggésben, hogy felelősséget vállalunk hazai és európai szinten is a demokráciát érintő kérdésekben. Ez azért is feladata a szakszervezeti mozgalomnak, mert az elmúlt időszak változásai a demokrácia és az Európai Unió működésének megítélésében szorosan összefüggnek a pénzügyi válság következményeivel. A munkavállalók szervezeteinek bevonása gyakorlati haszonnal járna a társadalmi párbeszéd és a demokratikus szervezeti működés területén szerzett több, mint száz éves szakszervezeti tapasztalatra és hagyományra támaszkodni.

Másrészről érdemes lenne ugyanakkor meghallgatni a nemzetközi szakszervezeti mozgalom társadalom- és foglalkozáspolitikai ajánlásait azoknak, akik aggódnak a szélsőséges politikai erők megjelenése miatt Európában. Gyakran hangoztatott igényünk, hogy a kormányok vessenek véget a munkavállalókat védő intézmények lebontásának, a bizonytalan foglalkoztatási formák, mint a rövid távra szóló szerződések és a kikényszerített önfoglalkoztatás elterjedésének. Ezeknek a gyakorlatoknak a közvetlen hatása, hogy egyre nő az európai társadalmakban a bizonytalanság és félelem a jövőt illetően, ami fogékonnyá teszi az érintetteket a szélsőséges politikai magyarázatokra. Ebben a tekintetben különös figyelmet kell fordítanunk a fiatalokra. Európában kirívóan magas a fiatalok körében a munkanélküliség. Az aktív 25 év alattiak közül minden ötödik munkanélküli, és sajnos ez az arány Magyarországon sem sokkal jobb. Mindez rontja a társadalmi felemelkedés esélyeit, ami kiszolgáltatja a fiatalokat a szélsőséges politikai pártoknak.

duesseldorf.jpg 

A jelenlegi helyzetben érthető módon többeket érdekel a menekültválság, mint a már távolba vesző gazdasági válság közép- és hosszú távú következményei. A menekültek motivációi, a válsággócok kialakulása azonban szorosan összefüggnek a globális egyenlőtlenséggel, aminek kezeléséhez szükség a munkavállalót védő szabályok, garanciák kiterjesztésére. A menekültválság munkaügyi következményeit is meg kell vizsgálni, hiszen a jelenlegi közéleti vitákban mindenki vaktában dobálózik a számokkal, miközben nincsenek tisztában az egyes ágazatok és nemzetgazdaságok valódi helyzetével. A kérdés higgadt értékeléséhez ráadásul a szakszervezetek szervezeti kultúrája is segítheti, hiszen a nemzetközi szakszervezeti föderációk, mint az ENSZ szakosodott szervezeteként működő Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) is, képesek a kultúrák közötti közvetítésre. Általánosan is igaz tehát, hogy az európai problémák kezeléséhez szükség van az unió szociális dimenziójának erősítésére is. Érdemes lenne tehát hallgatni a szakszervezetekre.

20151008_journeeaction_alencon-01.jpg

 

Hiszem, hogy a szakszervezeti mozgalomra ma Magyarországon fontosabb szerep hárul, mint az ezredforduló óta bármikor. Hiteles és okos szakszervezeti politika nélkül nem csak tagjaink, hanem a munkavállalók milliói maradhatnak érdekképviselet nélkül egy olyan politikai rendszerben, ahol a pártokat a választások közötti szünetekben nem különösebben érdeklik az emberek napi gondjai. Az előttünk álló kihívás óriási: méltónak kell lennünk, hogy tagjainkat és a munkavállalók széles köreit a közéleti vitákban és a munkahelyeken egyaránt képviseljük. Ehhez pedig modern, a 21. század követelményeihez igazodó szervezetre és működésmódra van szükségünk; ezen kell dolgoznia minden felelős szakszervezeti vezetőnek.

Címkék: szakszervezet Székely Tamás