Három szakszervezeti konföderációt olvasztunk egybe, ezzel Magyarország legnagyobb és legerősebb munkavállalói érdekképviseletét létrehozva. Erről fog szólni az idei majális.
A magyar szakszervezetek világa megérett a megújulásra. Megosztottsága, belső vitái, és egyesek „rugalmas hozzáállása” (Gaskó Istvánra gondolok) veszélybe sodorták milliónyi magyar munkavállaló képviseletét. Miközben ma csak az általam vezetett Autonóm Szakszervezetek Szövetségének több tagja van, mint az összes parlamenti és parlamenten kívüli pártnak összesen, mégis a politikusok döntenek mindenben, az ő hangjuk az erősebb, az ő szavukra figyel a közvélemény. A parlamenti bársonyszékek puha ölelése eddig tompíthatta azt a rossz érzést, amit a lelkiismeretesebb (van ilyen) politikusok éreztek, amikor a hétköznapi dolgozókat, Magyarország „működtetőit” tanároktól buszsofőrökig, gumigyári munkásoktól bolti eladóig darabáruként lökdösték ide-oda a jogszabályok tengerében.
Egyesülünk, és erőt mutatva állunk ki magunkért. Május elsején közös majálisunkon jelentjük be, hogy a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), és az általam vezetett Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) egyesül. Az MSZOSZ tömege, a SZEF szürkeállománya, és az általunk, Autonómok által biztosított lendület, innováció és ipari háttér egyesül az új szervezetben.
Hosszú hónapja dolgozom azon a vezetőtársakkal, különböző szintű testületekkel, a tagság széles körével, hogy sikeres legyen a fúzió. Árral szemben haladunk: miközben a kormányzat a valódi érdekegyeztetést csorbítani igyekszik, az ellenzék meg helyben toporog, mi a valódi erő összekovácsolásán fáradozunk. Nem egy sokadik gittegylet létrehozását célozzuk, nem egy ernyőszervezet formálódik, hanem teljes és visszavonhatatlan egyesülés. Új hang, új eszközök, a fiatalok lendülete, melyet a régi kollégák tapasztalata támogat.
Egyesült erő. Ezt akarjuk a magyar munkavállalók rendelkezésére bocsátani.
Amikor az egyik legsikeresebb ágazati szakszervezet, a VDSZ vezetőjeként tavaly a tagság biztatására megpályáztam, és el is nyertem az ASZSZ konföderációs elnöki székét, a legfőbb célom a hatékony munkavállalói érdekképviselet megteremtése volt. Az azóta eltelt időben sok tyúkszemre ráléptem, sok sötét sarokba beleláttam, és világossá vált számomra, hogy valódi változást csak egy koncentrált erő tud elérni. Tárgyalásokat folytattam kormányzati és ellenzéki frakciók vezetőségével, megkerestem nagyvállalkozót és munkásszállón lakó gyári munkást, nagykövetet és EP-képviselőt; folyamatos párbeszédben vagyok a kormánnyal is. Ahol nem volt elég a nyilvános fölszólítás, a sürgető megkeresések sora, ott még gyárlátogatásra is elvittem az illetékes politikusokat – lássák meg, hogyan élnek, miként dolgoznak azok, akiknek a nevében változást követelünk.
Ezt a munkát folytatjuk május 1. után egy még nagyobb, még erősebb szervezet nevében. Egyesült erővel, a legnagyobb magyar munkavállalói érdekképviselet közös zászlója alatt haladunk tovább. Ezt építik fel az Autonómok, az MSZOSZ és a SZEF tagjai.
Tartsatok velünk!
